Page 5 - Májusi Kéve

IV. évfolyam, 37. szám 5
Saul fia, vagy Isten fia

Érdeklődéssel vártam a 34 év után újra
aranysz obrocskát elnyert, Magyarországon
gyártott holokauszt-témájú filmet. Megrázó,
durva, kimondottan csúnya film. Semmi zene,
semmi szépség, csak a nyers bestialitás, és a
túlélésért meg egy rögeszméért folyó verseny-
futás. Nem csoda, hogy a premiert követő
Szabó László
teltházak után,ű alig voltunk kétszer annyian református lelkész,
a moziteremben, mint ahány férfi szükségel- Marosvásárhely
tetik egy kaddis elmondásához. Mégis érde-
mes megnézni, mint ahogy a hasonlóan bru-
tális Mel Gibson-féle Passiót is. Már azelőtt
is érdekeltek a gettók és lágerek áldozatairól Krisztus története.” – írta az amerikai író,
készült megrázó történetek, hogy egyszer a Kurt Vonnegut, aki 1945. február 13-án, a
bölöni református templom szószékén meg- németországi Drezdában lett tanúja és
pillantottam azt a jelmondatot, hogy „Deus túlélője annak a szőnyegbombázásnak , ame-
providebit victimam holocausti” – ahogy Áb- lynek során a szövetséges brit és amerikai lé-
rahám mondta fiának, Izsáknak, hogy „Isten gierők porig rombolták a gyönyörű várost, a Már azelőtt is
majd gondoskodik égőáldozatról”. A holoka- Zwinger–kastélyt, a barokk Frauenkirche- érdekeltek a
uszt tehát egy latin kifejezés, amely nemcsak a templomot. Az ott átélt borzalmak ihlették gettók és lágerek
70 évvel ezelőtti auschwitzi borzalmakról Az ötös számú vágóhíd című regényét. áldozatairól
szól. Nem véletlenül mondja Jézus a Máté Szeretjük az igaz történeteket. Prédikációk- készült megrázó
történetek, hogy
evangéliuma 23. részében, hogy sok ártatlan ban is. Talán Vonnegut úr megunta Jézus egyszer a bölöni
vér kiömlött a Földön az igaz Ábel vérétől a Krisztus szenvedéstörténetét, mint az egysze- református
Zakariás próféta véréig, akit a jeruzsálemi ri székelyföldi roma atyafi, aki két egymást templom
templomban saját népe kövezett halálra, ár- követő év Nagypéntekén elment a templom- szószékén
tatlanul. Sorolhatjuk mi is vég nélkül Á-tól Z- ba és meghallgatta a passiót, majd együttér- megpillantottam
azt a jelmondatot,
ig a szenteket, vértanúkat, hősöket, zéssel megállapította: „Szegény Jézus, miért hogy „Deus
caddikokat, igazakat, nőket és férfiakat, apró- kellett idén is a Gecsemáné kertbe menjen, providebit
szenteket, hívőket és eretnekeket, civileket és mer’ a tavaly is ott fogták el”. Talán mi is sok- victimam
honvédőket, híreseket vagy névteleneket, az szor így vagyunk. Megszoktuk már, annyi éve holocausti” –
emberi rosszaság, a butaság, az előítélet, a ezt a legigazabb, mégis legigazságtalanabb ahogy Ábrahám
babonaság, a tévedés, vagy a koncepciós pe- történetet, amely Isten Fiáról, az ártatlanul mondta fiának,
Izsáknak, hogy
rek áldozatait, ahogyan Illyés Gyula írja mészárszékre hurcolt Bárányról és a mi árulá- „Isten majd
„rángtak milliószám kínban a testek csa- sainkról és tagadásainkról is szól. Talán min- gondoskodik
tamezőn, bitófán, vérpadon, karón, keréken, ket is sokszor hidegen hagy, el sem érzéke- égőáldozatról”. A
meg a fájdalomszerzés új mestergépein”. nyülünk már. Talán ezért könnyebb Izrael holokauszt tehát
Idén húsvétra hangolódva felfigyeltem az népének, vagy holokauszt-témájú filmek ren- egy latin kifejezés,
amely nemcsak a
Ennio Morricone Oscar-díjas olasz filmzene- dezőinek, mert ezek a műalkotások, noha vál- 70 évvel ezelőtti
szerző által hangszerelt filmre, amely az 1927- tozatok ugyanarra a témára, mégis mindig az auschwitzi
ben Massachusetts államban kivégzett Nicola újdonság erejével hatnak, mert ahány borzalmakról szól.
Sacco és Bartolomeo Vanzetti igaz történetét „szenvedő szolgája” volt az Úrnak, annyi Nem véletlenül
meséli el. Ezt a két szerencsétlen olasz ven- újabb megható, katartikus történet. De mi, mondja Jézus a
Máté evangéliuma
dégmunkást a demokratikus amerikai bíróság keresztyének, visszatekintve egy kicsit a nem- 23. részében, hogy
hét évi vizsgálati fogság után, sok felmentő rég magunk mögött hagyott ünnepekre tud- sok ártatlan vér
tanúvallomás és világszerte zajló szimpátia- junk hálát adni ezért a megszokott, drága kiömlött a Földön
tüntetések ellenére a villamosszékbe ültette. evangéliumért, és még Jézus áldozatában is az igaz Ábel
„Fiatal koromban azt vártam, hogy Sacco és lássuk meg minden idők ártatlan szenvedői- vérétől a Zakariás
próféta véréig, akit
Vanzetti történetét egyszer majd éppolyan nek, áldozatainak fájdalmas arcát. És higgyük a jeruzsálemi
gyakran és éppolyan meghatóan mesélik, el, hogy Ő nem csak meghalt, de fel is tá- templomban saját
éppolyan ellenállhatatlan lesz, mint Jézus madt, mert Ő nem Saul fia, hanem Istené. népe kövezett
halálra, ártatlanul.