Báld (Balda) Marosvásárhelytől északnyugatra, tőle 45, Nagysármástól délnyugatra, 4 km távolságra, a Mezőségi-patak bal partján, domboktól övezetten fekszik. A közigazgatási szempontból Nagysármáshoz tartozó, U alakban rendeződő falu közepén áthalad a 151 jelzésű, Marosludas felé vezető, megyei út. Az Árpád-kori település nevét 1334-ben Bald alakban említette okirat. A nevet a Béldi grófi családról kapta, amelynek a településen és a környékén voltak birtokai. Későbbi névváltozatok: 1430-ban Baald, 1461-ben Balad, 1473-ban Baalth. Az 1334-ben plébániatemplommal rendelkező falu István nevű papja – a pápai tizedjegyzék szerint – 2 garast és 14 dénárt fizetett. A középkori, katolikus hívek a reformáció idején a templommal együtt reformátusokká lettek. A falu, a hívek megfogyatkozása miatt, korán elveszítette anyaegyház jellegét, és a későbbiekben Nagysármás filiája volt. Az évszázadok során a falu középkori temploma elpusztult.
Kovács-Szabó Levente lellkipásztor