Mezőzáh

IMG_7864 jMezőzáh (Zau de Câmpie) Marosvásárhelytől nyugat-északnyugat irányban, 34 kilométer távolságra tőle, a Mezőségi-patak partján fekszik.
A település neve már a 13. századi pápai tizedlevelekben szerepelt. Nevét egy Zách nevű főembertől kaphatta, akinek itt volt a birtoka.
Valószínű, hogy az akkori település rendelkezett már templommal vagy kápolnával, de az a tatárjáráskor elpusztulhatott, a lakóival együtt.
1886-ig, a református egyházközség önállósodásáig, a település hívei Mezőfráta gyülekezetéhez tartoztak.
A mai templom 1886-ban épült a hívek adományaiból, valamint Wass Albert, Ugron Sándor és Kemény Pál nagyobb adományaiból. A templom tervrajzát Kelemen György készítette, az építési munkálatokat Váradi Károly, kolozsvári építész vezette.
A nagyharangot Wass Albert felesége, született Kiljon Mária adományozta a gyülekezetnek. A kisharangot 1924-ben, a hívek adományából vásárolták.
A szószékkorona 1931-ben, Soós Albert és felesége, Both Polixénia adományából készült.
A mezőzáhi egyházközséghez jelenleg Mezőtóhát, Mezőszengyel, Mezőceked és Mezősály leányegyházai tartoznak.
Lelkipásztorai: Lengyel István (1886-1903), Bedeházi János (1903-1905), Nemes Elek (1905-1908), Bartha Péter 1909-1921), Gyürék Pál (1921-1950), (1950-1952 között beszolgáló lelkészek: Cseh Zsolt (Mezőméhes), Herman János (Nagysármás), Oláh Tibor; Ferenczi Lajos (1952-1965), Nagy Elemér (1966), Benkő Zoltán (1967-1978), Veres Gábor (1978-1981), Lőrincz János (1981-1990), Décsei Ferencz, Simon Béla (?), Ferenczi Csaba beszolgáló lelkipásztor (?), Barát István (2002-2010), Fekete Márton besz. lp. (2010), Lakó Jenő (2010–).


Lakó Jenő
lelkipásztor

Minden vélemény számít!