Marosvásárhely V.-Felsőváros

IMG_3881 jMarosvásárhely (Târgu Mureş) református lakossága tíz egyházközségbe szervezetten él.
1938-1943 között, a város északi részén, a Fürszt- telepen, időrendben ötödikként alakult a Felsővárosi Egyházközség. Előtte a Vártemplomi egyházközség önálló gyülekezeti körzete volt.
1939-ben vásárolták a gyülekezeti központ mai épületét (az 1914-ben épült bérházat és gyülekezeti házat) az 1989. december 22. sugárút 49 szám alatti, 414 négyzetöl területű kertben.
Az épületben az évek során imaház, egytanerős, elemi, református iskola, később állami iskola, illetve óvoda működött, valamint lelkipásztori és szolgálati lakások voltak benne. Az épület egyik földszinti termét 1945-től kezdték imateremként használni. Itt átmenetileg Csíki József lelkipásztor mellett Farkas János, Böjthe Kálmán lelkészek, Dávid Ödön segédlelkész, Pap Árpád lévita és Vajda Domokos lelkipásztorok végezték az igehirdetést.
Az imatermet Ft. Vásárhelyi János püspök szentelte fel, 1947. október 23-án.
1948-ban, az épületben működő elemi iskolát és a két szolgálati lakást államosították.
Az egyházközség önállósulását a gyülekezeti körzet lélekszámának a növekedése tette szükségessé. Az 1998 lelket számláló gyülekezet Marosvásárhely 5. – Felsővárosi egyházközség névvel kezdhette meg 1976. január 1-től az önálló működését.
1977-ben, cserével, újra az egyházközség tulajdonába került az államosított épületrész. Gáll Zoltán építészmérnök terve alapján, az imatermet a volt óvoda termeivel bővítették. A most már kéthajós, L alakú istentiszteleti helyen az egykori Református Kollégium díszterméből hozott padok állnak. Az újabb, kisebb szobával bővített, felújított imaházat 1978-ban szentelték fel.
Az 1998-2000 közötti, újabb bővítési és felújítási munkálatok után, 2000. július 9-én Veress Gábor, a budapesti, Klapka téri lelkipásztor szentelte fel a templomot és a gyülekezeti központot.
A templomot ékesítő, faragott szószék és a csillárok néhai Szőllősi Lajos és Szigeti László, egyháztagok munkái. A nagy, írásos szószék- és padterítőket, a drapériákat az egyházközség asszonyai adományozták a gyülekezetnek.
Az 1999-ben épített toronyban, amely az 1973 óta álló harangláb helyett készült, három harang található.
A 31,39 kg tömegű, 1973 óta az egyházközségben lévő, nagyharang felirata: „Bárándi reformata ecclesiae, 1767”. Új fakoronáját Csepán János készítette 1973-ban. Az 1858-ban öntött kisharang 1971-től a gyülekezet tulajdona. A közepes méretű harangot a vajdahunyadi református egyházközség 1982-ben ajándékozta. Ennek felirata: „Walser Ferenc féle R.T. Budapest, 1895”.
Jelenleg a gyülekezet 3195 lelket számlál.
Lelkipásztorai: id. Szabó Frigyes (1946-1964), ifj. Szabó Frigyes Sámuel (1964-1993), Kántor Attila-Béla parókus lelkész (1994–), ifj. Szabó László másodlelkész (2007–).


Kántor Attila-Béla
lelkipásztor

Minden vélemény számít!