Csittszentiván

CsitszentivánCsittszentiván (Sântioana de Mureş) Marosvásárhelytől 13 kilométer távolságra, a Maros jobb partján fekvő, közigazgatási szempontból Mezőpanit községhez tartozó település. A település nevét először 1303-as okirat említette, De Sancto Joanne alakban. Az 1332-1335 között készült pápai tizedjegyzék is ugyanazon a néven jegyezte. Későbbi névváltozatok: 1380-ban Zentivan, 1442-ben Chychzenthiywan, 1602-ben Csitt Zenti Iván. A falu középkori kőtemploma a mai Csittszentiván és Malomfalva közötti dombháton, a hajdani, időközben elpusztult település, Csittfalva területén állt. 1687-ben fatemplomot építettek, amely viszont nem lehetett hosszú életű, mert már 1763-ban a malomfalvi urasági imaházban tartották az istentiszteleteket. 1789-ben torony nélküli kőtemplomot építettek, amelyet 1790-ben szenteltek fel. A 17 méter magas tornyot 1793-1796 között építették. A bádogfedélzet 1879-ben készült. A templom harangjaiból – a „lélekharang” kivételével – 1848-ban ágyút öntöttek. Ez az 1709-ben öntött harang 1901-ben elhasadt. Aradon, Hönig Frigyes öntötte újra a 150 kg tömegű, „Készítetett a csittszentiváni ev.ref. egyházközség által, Varga Ferencz ev.ref. pap, Kakasi Sándor k.tanitó, Székely Lajos tanitó, Kovácsi Sándor gondnok idejében 1901 évben” feliratú harangot.

Ezen kívül ma még két harang szolgálja a gyülekezetet. A 300 kg tömegű, 1974-ben újraöntött harang felirata: „Erős várunk nekünk az Isten. Újraöntették a Csittszentiváni Ref. Egyház tagjai közadakozásból.” Az 1922-ben öntött, 450 kg tömegű nagyharang felirata: „Akik az Istent szeretik, minden javokra van. Öntették a csitszentiváni Református Egyház tagjai közadakozásból. A toronyóra 1832-ben készült. A hatregiszteres orgona Takács Ignác, marosvásárhelyi orgonakészítő 1876-os munkája. 2008-ban Albert József, kolozsvári orgonaépítő restaurálta. A jelenleg 1004 lelket számláló gyülekezet legutóbb 2009-ben végzett jelentős javításokat a templomon. Akkor felújítottuk és kijavítottuk a tetőszerkezetet, a templomot újrafedtük, festettük, a belső falakat speciális szelőztetéssel láttuk el és a bútorzatot újítottuk fel. Lelkipásztorai: Vásárhelyi Sámuel (1692), Szentsimoni Mihály (1694-1697), Szokolyai György (1699), Fartzádi Lőrincz (1701-1702), Vásárhelyi György (1711-1722), Tordai András (1723), Udvarhelyi János (1729-1743), Vajai Sámuel (1730-1743), Ihafalvi Sámuel (1745), Ihafalvi István (1746), Ajtai István (1747-1749), Szantsali Mihály (1753-1763), Ertsei József (1765-1772), Molnár Sámuel (1772-1775), S. Sántha József (1775-1802), Ertsei Pál (1803-1809), Szabó György (1809-1812), Imreh Sámuel (1812-1824), Kis József (1824-1859), Bodoni József (1860-1872), Varga Ferencz (1873-1911), Nagy István (1911-1945), Szabó Károly (1946-1959), Balogh Károly (1959-2000), Balogh Károly-Ádám (2001–), Balogh Éva Viola (2001–).


Balogh Károly-Ádám lelkipásztor

Minden vélemény számít!