Madarasi-Fekete (Feketelak; Negrenii de Câmpie) a Mezőség délkeleti részén, a községközponttól, Mezőbándtól északra, tőle 5 km távolságra fekvő, szétszórt tanyavilág.
Orbán Balázs szerint: „Feketék neve alatt pedig értetik azon az Alsótól északra eső vidék, mely a Bándi tóba szakadó Öregvölgy és annak sokfelé ágazó mellékvölgyeiből, a Nagyvölgy, Kisvölgy, Harmadvölgy és Istentava (István tava) tartományból áll. A nemzeti fejedelmek korában ezen a területen ráczok laktak. Ennek előtte már a 14. század elején, a telegdi esperesség marosi districtusába kebelezett Feketeluk nevezetű önálló egyházközséget találunk, melynek Péter nevű papja az 1332. évre a pápai dézmába 8 dénárt fizet, ismét Fekete nevű egyházközséget, melynek Miklós nevű papja 1334-ben 2 dénárt fizet.”
Báthori Zsigmond rác hajdúinak letelepedése előtt, székelyek laktak a településen. Basta rémuralma alatt kipusztult a népesség, helyükre telepedtek a rácok.
A falu egykori temploma az Öregvölgyben levő rácok dombján állt, amely ma is temetkezési hely. A magasan fennálló falait akkor bontották le, amikor Madarason a templomot építették. A régi falait beépítették a század eleji falakba. Nem lehetetlen, hogy e templom egyike volt a 16. század eleji, valamelyik hajdani falu egyházának.
A kis völgyben, egy másik önálló dombocskán állott Kis-Fekete temploma. Ez is könnyen lehetett valamelyik 16. századi egyházközségnek, a rácok által is használt szentegyháza.
Pataky Ágota a 19-20. század forduló előtt a református egyháznak adományozta azt az épületet, amelyben most a templom, iskola és parókia is van.
1890-1895 között a gyülekezet átalakította az épületet, tanítói lakást és osztálytermeket alakított ki. A századforduló magával hozta az államosítást, majd református népiskola alakult elemi oktatással. Miután állami tulajdonba került az iskola, a tanítói lakás is kiürült.
A 60-as években sok gyermek született, ezért 1967-1977 között 1-8. osztályos iskolát hoztak létre. A csökkenő gyermeklétszám miatt, 1980 után összevonták az osztályokat.
1990 után az egyház visszakapta az épületet, a gyülekezet önerőből teljesen felújította.
1994-től templomként is ezt használjuk.
Károly Károly
lelkipásztor