Uzdiszentpéter (Sânpetru de Câmpie) Marosvásárhelytől 40 kilométer távolságra fekvő községközpont, amelyhez közigazgatási szempontból öt falu tartozik: Barlibas, Meződomb, Sztrinatanya, Uzdiszentgyörgy és Tuson.
A községről és egyházáról szóló első feljegyzésből tudjuk, hogy 1305-től „Ózdi Szentpéter” településnek is templomi adót kellett fizetnie a hadjáratok támogatására.
Az 1305-ben rögzített Ózdi Szentpéter falunévben az előtag Ózd községre utalhat. (Talán a vidéket patronáló két testvér lehetett, Péter és György alapíthatta a betelepített szolganéppel a két falut: a mai Uzdiszentpétert és mai Mező- vagy Uzdiszentgyörgyöt.) A szent jelző megjelenésének és az Ózdi / Uzdi változás körülményeiről nincs tudomásunk.
A település templomának falai, kőfaragásos bejárata, feltehetően a 14. század eleji építés nyomait őrzik. A kor igényeinek megfelelően, kőből épült a templom (bár a vidék kőben szegény).
Az 1984-es templomjavítás folyamán megfigyelhető volt az ugyancsak Árpád-kori, forró mésszel történő falrakási módszer nyoma is.
A templom formája és a torony nélkülözése, szintén jellegzetesen a 14. századra utal.
A mai tornyot 1901-ben emelték, az egyházközség patrónusainak támogatásával.
A leghitelesebb tárgyi emlék – a Bethlen Gábor idejéből származó, 1621-ben öntött kisharang – arra enged következtetni, hogy a településen a 17. században már kialakult egyházi szervezet működhetett. Ez a harang az 1960-as évekig vészelte át helyben a történelem viszontagságait. Akkor eladták a kiscégi szórványgyülekezetnek.
2011-ben a helyi anyaegyházközség gyülekezete 100 lelket számlált. A hozzátartozó leányegyházközségekben 160 gyülekezeti tag él, a következők szerint: Tusonban 81, Nagyölyvesen 61, Pagocsavölgyén 11, Mezőpagocsán 7 fő. Összesen tehát 260 lélek.
Lelkipásztorai: Bíró Sámuel (1754-?), Székely Mihály (1759-?), Felei József (1770-1785), Kovács János (1786-1790), Magyari József (1791-?), Szántó József (1794-1796), Barta Mihály (1797-?), Benedek József (1806-?), Zsilinczki János (1813-1859), id. Vályi János (1859-?), ifj. Vályi János (1898-?), Ferenczi Gyula (1923-?), Kolumbán Bendegúz (1936-?), Gergely Károly beszolgáló lelkipásztor (1942-1943), Fekete Lajos besz. lp. (1943), Székely Ferenc (1943-1949), Szántó János (1950), Hermann István besz. lp. (1950-1952; 1957), Hermann János besz. lp. (1953), Szallós Kis Ferenc (1953), Váczy Dezső besz. lp. (1954), Sallak János (1954-1955), Páll Gyula besz. lp. (1956), Ács Jenő (1957-1959), Fejér Endre (1959-1960), Mántó Júlia besz. lp. (1960-1961), Fejér Endre (1961-1964), Tamás Béla (1964-1969; 1969-1971 és 1973-1974 között besz. lp.), Sütő István (1971-1973), Jenei Huba (1974-1981), Bereczky Zoltán helyettesítő lp. (1981 és 1982), Szabó Zoltán (1981-1982), Ady István (1982-1984), Császár Levente (1984-1985), Darabont József besz. lp. (1985), Szegedi László (1985-1989), Márton Csaba (1989-1990), Rácz Gyula (1990-1991), Szilágyi Imre (1991-1993), Takács Lajos (1993-1995), Egyed László Levente (1995-1997), Székely Levente (1997-2001), Bíró László (2001-2004), Sikó Domokos besz. lp. (2004), Máthé Farkas Zoltán (2004-2009), Nyíri Hunor besz. lp. (2009), Csenteri Levente (2009-2012), Lakó Jenő besz. lp. (2012), Kiss Szabolcs (2012–).
Szegedi László és Bíró László nyomán
Kiss Szabolcs