Page 5 - Áprilisi Kéve

V. évfolyam, 48. szám 5

A második mérföld

Ismerős lehet számunkra a kifejezés: oda- időben is szégyenkeznie kellett annak, akit
nyújtom a kisujjam, és kell az egész kezem. erre felkértek, hiszen hordoznia kellett a
Arra utal, hogy hogyan lehet egy szívességet mindenki által gyűlölt megszállók csomagjait!
kihasználni, hogyan lehet visszaélni emberek A kötelező mérföld ott van a mi életünk-
jóhiszeműségével, jóindulatával. Ezt megelő- ben is. Ez a törvény, amelynek igyekszünk
zendő nagyon sok „hasznos” tanáccsal ellát- eleget tenni, a munka, amelyet nem szere-
juk magunkat: hagyj fel a jóhiszeműséggel, tünk, de végzünk, az élet adta sok nyűg és Les Zoltán
elsősorban magaddal törődj, vigyázz, hogy át teher, amelyet el kell viselni azért, hogy vi- egyetemi lelkész,
ne verjenek, be ne csapjanak, ne légy naiv, szonylagos rend legyen körülöttünk és ben- Marosvásárhely
stb. – mind arra vonatkoznak ezek a taná- nünk. Sokszor azonban kapcsolatainkban is
csok, hogy zárkózzunk be a másikkal szem- csak a kötelező köröket futjuk: a kötelezőt
ben, mert „sohasem lehet tudni…”, csak a adjuk Istennek, felebarátunknak, társunknak.
magunk hasznát nézzük, elvégre nekünk sem De valljuk be, a kötelező mérföld annak elle-
ad senki semmit ingyen. E szerint élünk, hi- nére, hogy sokszor kényelmetlen, mégis sí-
szen ezt látjuk magunk körül a világban. A nen tartja az életet, automata pilótára állít,
gond akkor adódik, amikor a mi nagyon jól megtanít arra, hogy ne gondolkozz, csak
megszerkesztett, kigondolt, jól felépített érv- tedd, amit kérnek tőled, és elégedj meg eny-
rendszerünkbe és világunkba belehasít az, nyivel. Még mindig jobb a törvény biztosítot-
amit Jézus mond: ha valaki egy mérföldre ta rend, mint a törvény hiányából fakadó A kötelező mérföld
kényszerít téged, menj el vele kettőre… anarchia! ott van a mi
A kötelező mérföld fogalma jól ismert volt A kötelező mérföld által azonban a világ életünkben is. Ez a
törvény, amelynek
minden zsidó ember számára. Az megszállt (és benne a mi életünk) egy tapodtat sem igyekszünk eleget
Izráelben bármelyik római polgár vagy kato- halad előre. Igazán nagy változások csak a tenni, a munka,
na kötelezhetett egy zsidó embert arra, hogy második, önként vállalt mérföldből szület- amelyet nem
egy római mérföldön keresztül vigye a cso- nek. szeretünk, de
magját. Bármilyen élethelyzetben megszólít- Egy zsidó történet szerint azon a helyen, végzünk, az élet
adta sok nyűg és
hatta, és az illetőnek kötelessége volt eleget ahol felépítették a jeruzsálemi templomot teher, amelyet el
tenni ennek a felszólításnak, félbeszakítania valamikor két testvér lakott. Mindketten kell viselni azért,
munkáját, hátrahagynia családját. Mai szem- földműveléssel foglalkoztak, és közösen dol- hogy viszonylagos
mel mindezt el sem tudjuk képzelni, szemé- gozták meg a földet. Az idősebbik egyedülál- rend legyen
lyes szabadságjogunk megtiprásának tarta- ló volt, a fiatalabbik családos, sok gyerekkel. körülöttünk és
bennünk. Sokszor
nánk, ha valaki erre kötelezne – abban az Amikor eljött az aratás ideje, a betakarított azonban
terményt testvériesen, fele- kapcsolatainkban is
fele arányban osztották szét csak a kötelező
maguk között. Este mindkét köröket futjuk: a
testvér hazament, lefeküdt, kötelezőt adjuk
Istennek,
ám egyik sem tudott elalud- felebarátunknak,
ni. társunknak. De
A idősebb így gondolko- valljuk be, a
dott: az én testvérem sokkal kötelező mérföld
fiatalabb, mint én, és nagy annak ellenére,
hogy sokszor
családja van. Nem volt tisz- kényelmetlen,
tességes, hogy a betakarított mégis sínen tartja
gabona felét magamnak kér- az életet, automata
tem, hiszen neki sokkal több pilótára állít,
szüksége van rá! Megyek, és megtanít arra, hogy
ne gondolkozz,
az éj leple alatt visszaviszem csak tedd, amit
a gabonásába, ami neki jár! A kérnek tőled, és
fiatalabb ágyában töprengve elégedj meg
ezt mondta magának: az én ennyivel.
testvérem idős már, nincs
senkije, aki gondját viselje,
Helge Bøe: Az emmausi úton