Page 5 - Márciusi Kéve

IV. évfolyam, 35. szám 5
Az együttmunkálkodás öröme

(folytatás a 4. oldalról) Az elmúlt 20
évben sokat építkeztünk, erről csak rövi-
den tennék említést, minden épület ön-
magáért beszél. Itt mindig jelentős szere-
pe volt a lelkipásztor mellett álló vezető-
ségnek és gyülekezetnek. Most megújult
erővel tovább kell folytatnunk az együtt
elkezdett munkát. Isten áldása legyen a
lelkipásztor és családja életén a gyüleke-
zet közösségében és a bergenyei gyüleke-
zeten.”

Vádolják
Békesség néktek önmagukat:

Nem hagyták-e
Krisztus feltámadt! csendet parancsolt, el Őt
Valóban feltámadt! kinyújtja kezét a panaszok és önvád gyáván a
– hirdetik a sírnál járt asszonyok. vigasztalan háborgása fölé: bajban?!
De a tanítványok hitetlenül Békesség néktek!
bezárkóznak. Zárt ajtók
Feltámadott, mögött
Zárt ajtók mögött idézgetik a Te békeköszöntésed szállnak perbe
emlékeiket, csalódásaikat. több, mint köszöntés! Istennel, a
Győzelmed az és aratásod! világgal,
Vádolják Istent, Azért lettél testté, önmagukkal.
nem csalta-e meg hogy békét szerezz.
saját magát és barátait? Azért éltél, tanítottál,
Nem tette-e őket nevetségessé szerettél és szenvedtél.
mindenki előtt? Azért szálltál le
a Halál mélységébe.
Vádolják a népet: Megszerezted a békességet.
hogyan ujjongott feléje, És most hozod a békességet.
elfogadta segítségét, Te vagy a békesség!
hallgatta igéit, Megbékéltetted az embert
aztán halálra ítélte. Istennel és önönmagával,
hogy mint megbékélt, legyen
Vádolják önmagukat: embertársai testvére, barátja.
Nem hagyták-e el Őt
gyáván a bajban?! Feltámadott!
Rejts el békességedbe
Zárt ajtók mögött minket, barátainkat, ellenségeinket –
szállnak perbe Istennel, a világgal, embereket és állatokat –
önmagukkal. korokat és tereket –
most és mindörökre!
De Jézus behatol a zárt ajtón át
bezárt szívükbe. Ernst Lange
S ahogyan egykor a hullámoknak ford.: Túrmezei Erzsébet