Page 6 - index

6 Maros-Mezőségi Kéve
Lehet, vagy nem lehet?

Szokták mondani, hogy „lehetetlenség nincs, csak meg a népes gyülekezetet fiatalos zeneszámaikkal és
tehetetlenség”. Az a lelkes munkaközösség is, amely Székely Rozália szavalta el saját versét a reménység-
a mezőszengyeli református templom felújításán ről. A mezőszengyeli közösség hálás vendégszere-
szorgoskodott, bebizonyította ennek az állításnak az tettel köszöntötte az egyházmegye lelkészeit, és a
igazát. A „lehet – nem lehet” vita az 1937-es eszten- szentelésre összegyűlt presbitereket, akiket Lakó
dőben lángolt fel a magyar értelmiség köreiben, azt Jenő tiszteletes úr és Gombos József szentkirályi
követően, hogy Makkai Sándor püspök lemondott gondnok, az egyházmegyei Presbiteri Szövetség
és Erdélyből az Anyaországba távozott. Talán elnöke kalauzoltak a mezőzáhi tó partján álló ven-
Szabó László csakazértis-dacból, hitvallásként tervezte meg Deb- déglőbe, az eljegyzésnek is beillő lakomára. A bősé-
református lelkész,
Marosvásárhely reczeni László építőművész éppen 1937-ben és ges ebéd után a 150 vendég a záhi templomba vo-
Felsőváros építette fel dr. Albert Sándorné Kovács Ottília kegy- nult, ahol presbiteri konferencia keretében Szabó
úri adományával a szengyeli református templomot Árpád udvarfalvi lelkipásztor előadását, Gombos
ízléses, erdélyi (transszilván) stílusban. Reményik József elnöki jelentését, végül Szántó Mihály
Sándor és barátai fogalmazták meg annak idején azt mezőbodoni lelkipásztor záróáhítatát hallgattuk
a jelszót, amit Jakab István maros-mezőségi esperes meg. A mezőzáhi nagy halastó partján egy kicsit úgy
a 2014. október 25-ei szengyeli templomszentelésen éreztük, mintha lélekben ott lettünk volna a
idézett: „Lehet, mert kell!”. Ugyanezt sugallta a Genezáreti tónál, ahol az Úr Jézus Simon Péternek
szentelésen szót kérő presbiter, aki meghatóan sza- azt parancsolta: „Evezz a mélyre és vesd ki újra a
valta Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét. hálódat!”(Luk 5 ). Megérthettük, hogy nekünk is
Olyan jó volt érezni a megszépült templomban, szól ma a parancs: lelkészként, presbiterként, gyüle-
hogy egy élő közösséghez tartozunk, amelyhez kívá- kezeti tagokként legyünk kitartó emberhalászok és
natos csatlakozni. Erdélyi egyházkerületünk új püs- tudjunk Jézusnak gyűjteni lelkeket. Nem a magunk
A mezőzáhi
nagy halastó pöke, aki számára „nem lehetett”, hogy távol ma- szaktudására, „halászati” ismereteire és tapasztalatá-
partján egy radjon ettől a gyülekezeti alkalomtól, elismerően ra támaszkodva, hanem a halfogás Urában bízva.
kicsit úgy méltatta ezt az új, eredeti módszert, amely más egy- Egy tartalmas, szép nap után búcsút vettünk ven-
éreztük, mintha házmegyék számára is példaértékű: Erdélyben szol- déglátóinktól, akiknek szervezőmunkáját illesse kö-
lélekben ott gál 560 lelkipásztor, de 5000 presbiter, akik, ha ösz- szönet. Adja Isten, hogy a szépen megújult
lettünk volna a szefognak és évente egy napot önkénteskednek, szengyeli templom legalább évente egyszer újra zsú-
Genezáreti tónál, akkor csodákat tehetnek. A szengyeli filiát nagy ügy- folásig megteljen. Mezőszengyelben ne csak a kato-
ahol az Úr Jézus szeretettel pásztoroló „Mezőzáhon” Lakó Jenő lel- likus toronyóra jelezze a pontos időt, de a reformá-
Simon Péternek kipásztor is köszönetet mondott azoknak a jótevő tus templom is - amelynek falán a jelképes napóra
azt parancsolta: lelkeknek, akik pénzbeli- és építőanyagban össze- árnyéka most visszatért néhány fokot, ahogy egykor
„Evezz a mélyre adott adományokkal, valamint hat teljes szombatot Ezékiás király is kapott még 15 kegyelmi évet Isten-
és vesd ki újra a kitöltő jókedvű önkéntes munkával javították ki a től (Éz. 38,8 ) - legyen a jövőben egy élni akaró kis-
hálódat!” szinte nyolcvan éves istenháza fogyatékosságait. közösség megbecsült hajléka, és egy erős Mezőségi
(Luk 5 ). Mezőbergenyéből, Nagysármásról, Galambodról, Egyházmegye tevékeny hitének iskolapéldája.
Megérthettük, Mezőpanitból, Csittszentiványról került munkás
hogy nekünk is kéz, állványzat, áramfejlesztő, betonkavaró, mész,
szól ma a ereszcsatorna, láncfűrész és fűnyírógép, házikenyér,
parancs:
lelkészként, kalács és hozzávalók a finom halászléhez, gulyás-
presbiterként, hoz. És sok nevetés, derűs, bátorító emberi szó.
gyülekezeti Igehirdetéssel szolgáltak az esperes úr, a
tagokként mezőméhesi, uzdiszentpéteri és felsővárosi lelki-
legyünk kitartó pásztorok. A nagy munkálatról rendszeresen beszá-
emberhalászok molt Mezey Sarolta, a Népújság munkatársa. A
és tudjunk nagytakarítást a mezőbodoni nőszövetség tagjai
Jézusnak végezték. A Barabási Lőrinc mezőbergenyei kurátor
gyűjteni által vezetett munkabrigádot az a krisztusi indulat
lelkeket. vezérelte, amelyről Kató Béla püspök úr prédikált,
hogy „Tartozunk mi, az erősek, hogy a gyengék erőtlenségét
hordozzuk!”. Elhangzott, hogy az Úr Jézus törlesztet-
te a keresztfán a mi bűneink adósságát. Ezért ne-
künk is igyekeznünk kell Isten iránti hálából, hogy
„szolgatársaink”, embertársaink felé és egyházunk,
nemzeti közösségünk felé adózzunk lehetőségeink
szerint, jó kedvvel. A püspök úr templomszentelő
áldása előtt a csittszentiványi Balogh Károly lelki-
pásztor, Béres Csaba meggyesfalvi kántor úr és a
jövendőbeli záhi tiszteletes asszony örvendeztették Fotó: Vetési László