Székelykakasd (Vălureni) Marosvásárhelytől 2 kilométer távolságra, a Március 8 nevű utca folytatásaként, festői szépségű völgyben fekszik.
A falu nevét említő, első írásos feljegyzések a 14. századból származnak. Az időközben változó névalakokban mindig büszkén őrizték meg a baromfiudvar díszét jelző szót. (A név tán onnan ered, hogy a Nyárád mentéről a marosvásárhelyi piacra igyekvők, hajnalok hajnalán, a falu határában hallhatták először a kakasszót. Innen tudták, hogy még időben a piacra érnek.)
A helyi, református egyházközség már 1610-ben létezett. Akkor Káposztásszentmiklós leányegyházközsége volt, majd 1673-ban anyaegyházközséggé vált, saját lelkipásztorral. Az önállósodástól az 1900-az évek elejéig leányegyházközsége lett Medgyesfalva.
A gyülekezet első temploma – egy kis fatemplom – a Farkas-hegy déli lejtőjén állt. Sajnos, az 1800-as években, egy földcsuszamlás következtében, a templom annyira megrongálódott, hogy életveszélyessé vált, így a gyülekezet új, kőtemplom építéséről döntött.
1860-1862 között, a Dósa Elek, marosvásárhelyi jogtudós által, templomépítés céljával ajándékozott telken, a gyülekezet sok és áldozatos munkájával készült el a ma is álló templom.
Az 1900-as évek elején a Farkas-hegy megcsúszott, és tönkre tette a lelkészi lakást.
1913-ban másik házat vásárolt a gyülekezet, az összedőlt lelkészi lakás anyagából pedig felépítette a református iskolát.
A gyülekezet többször is felújította, javította templomát és ingatlanjait. Többek között, a második világháborút követően is. (A Nyárád mentén és Marosvásárhelyen heves harcok dúltak, a faluban is egy kisebb német különítmény állomásozott, így az előre nyomuló oroszok többször belőttek a faluba, a lövedékek pedig nem válogattak, és a templomot is találat érte.)
1989 után a gyülekezet holland támogatással gyülekezeti házat, majd 2008-2010 között új lelkipásztori lakást épített.
Jelenleg, az élni, szolgálni akaró gyülekezet 597 lelket számlál.
Lelkipásztorai: Váradi Sámuel (1673-1717), Kassai János (1717-?), Torjai István (1756-1761), Kolosi János (1761-1767), Ajtai Mihály (1767-1769), Szántai József (1769-1777), Imre György (1777-1795), Aszalos János (1795-1801), Sebestyén Zsigmond (1801-1820), Simon Sámuel (1820-1829), Novák Péter (1829-1835), Simonfi Sámuel (1835-1852), Gáspár József (1852-1871), Gáll Gábor (1871-1888), Bozsi Elek (1888-1897), Gabos Sándor (1897), Magyari Dániel (1897-1900), Magyari Árpád (1900-1941), Gáll Viktor (1942-1966), Szikszay József besz. lp. (1967-1968), Kállay Csaba (1968-2004), Molnár Endre (2005–).
Molnár Endre
lelkipásztor