Mezőbánd (Band) Marosvásárhelytől keletre, tőle 24 kilométer távolságra, a régi Marosszék mezőségi részén, a Komlód- patak mellett, a Bándi-hegy lábánál terül el.
A település nevét az 1332-es pápai tizedjegyzék említette először. A hat kisebb falu összeolvadásából létrejött település nevét Sándur Bándtól származtatják (a Csíki krónika szerint, ő volt Betsek hat fiának egyike). Névváltozatok a későbbi okiratokban: Bánd, Bundum, Meseo-Band.
A hajdani településen 1336-tól a székely Meggyes nemzetségnek, később Báthory Zsigmondnak, Bethlen Gábornak, Báthory Gábornak voltak birtokai. Majd I. Rákóczi György birtokába került a falu, a helyi és a gerebenesi udvarházakkal együtt.
1707 tavaszán, a Munkácsról Marosvásárhelyre, fejedelmi beiktatására érkező II. Rákóczi Ferenc, március 30-tól április 5-ig a faluban tartózkodott, itt írták meg a fejedelmi eskü szövegét is.
A református egyház 1552 után, Göcsi Máté és Kálmencsei Sánta Márton igehirdetéseit követően jött létre a faluban. 1615-ben említették először a református papot és oskolamestert.
Azóta három templomot is építettek a helyiek. Az első templom az 1600-as évek elején épült, a Felszegen. A második templom 1756-ban készült, kőből. A harmadik 1885-ben lett kész.
A templomban lévő orgona 1830-ban készült.
A szószéket id. Csiszár Sámuel készítette, 1884-ben.
A toronyban három harang található. A nagyharangot 1609-ben, a közepest 1756-ban, a kisharangot 1800-ban öntötték.
A toronyórát 1862-ben készítették.
A település lakossága a 19. századtól kezdődően, a társadalmi élet minden területén igen tevékeny volt. Közművelődési és gazdasági intézményeket, közösséget formáló szervezeteket egyaránt működtetett. (1615-től oskolamestere, 1821-től halottas háza volt; 1844-től már olvasó egylet, 1900-tól takarékpénztár, 1936-tól gazdakör, 1963-tól középiskola működött a településen). De a történelmi eseményeknek (szabadságharc és a két világháború) is aktív részese volt.
Az egyház keretében is hagyománya van a közösségi tevékenységeknek. 1855-ben már férfi-női dalárda működött; 1919-től vasárnapi iskolát tartottak; 1920-tól nőszövetség, 1933-tól leányszövetség, 1937-től férfiszövetség tevékenykedett.
Lukácsy Szilamér
lelkipásztor