Udvarfalva (Curteni) Marosvásárhelytől 5 kilométer távolságra, a Mezőség délkeleti peremén fekvő, zömében magyarok által lakott, marosszéki település.
A napjainkban közel kilencszáz lelket számláló, többségében református felekezetű település, az 1582-ben nemességet kapott Rozsnyai család ősi
fészke.
Első írásos említésekor, 1332-ben Odourfalu volt a neve.
A középkorban a Maros árterületén feküdt, a kiöntött folyó többször is elmosta a települést. Így történt ez a templommal is, amelynek tornya és harangja is a Maros áradásának áldozata lett. A falu határában, közel a Maroshoz ma is Faluhelynek hívják azt a határrészt, ahol a régi Udvarfalva feküdt, a Rozsnyai nemesek erődített udvarházával. Mára a középkori templommal együtt, nyoma veszett a Maros árterületén fekvő, egykori, fényes udvarháznak is.
Rozsnyai József javaslatára és támogatásával a falu 1786-ban a mai helyére költözött, itt építették újjá. Ekkor a gyülekezet lelkésze Balogh Pál volt.
A település mai református temploma 1795-ben épült, alig néhány évvel a falu Maros mellőli elköltözése után.
A torony építését 1802-re fejezték be.
Szokatlan módon indult az orgonaépítés terve. 1869-ben a helyi nemes és székely birtokosság egyévi „kocsmállási” jogát az egyháznak adta orgonaépítési alapra. 1874-re sikerült befejezni és szolgálatba állítani az orgonát.
Lelkipásztorai: Újlaki János (1692-1694), Almási Imre (1694-1699), Csernáti János (1700-1702), Halmágyi József (1702-1727), Tétsi György (1728-1744), Ditső János (1744-1758), Váradi József (1758-1764), Sánta József (1764-1774), Krizbai Dezső István (1775-1785), Sebestyén Mihály (1785-1795), Balogh Pál (1795-1828), Ertsei Pál (1829-1838), Tolvaj Zsigmond (1839-1860), Bitai Mihály (1861-1907), Farkas Jenő (1908-1950), Szabó Gergely (1950-1994), dr. Kiss Jenő (1994-1996), Szilágyi Imre (1996-1999), Szabó Árpád (1999–).
——————————————————————————————
Szabó Árpád, lelkipásztor