Nagysármás

IMG_7541 jNagysármás (Sărmaşu) a Ludas-patak völgyében, Marosvásárhelytől északnyugatra, tőle 47, Kolozsvártól keletre, tőle 59 kilométer távolságra fekszik, három megye határán.
A település nevét az első okiratok Villa Sarmas, Saramas (1329), Poss Osarmas (1402) alakban, 1438-tól Sarmas Hungaricalis, 1467-ben Magyar Sármás alakban említették.
1785-ben, a három Teleki (Sándor, László és Blanka) 34, román zsellércsaládot birtokolt a faluban. 1865-ben már csak hat református család élt itt.
1894-től kezdődött meg a Veszprém megyei és erdélyi református családok betelepítése.
1900-ban a reformátusok lélekszáma elérte a 978-at. Az addig Pusztakamaráshoz tartozó filia, akkor vált önálló egyházközséggé. A lelkészi lakás 1899-ben megépült ugyan, de temploma még nem volt az egyházközségnek, ezért egy iskolai teremben tartották az istentiszteleteket.
A 1901-1902 között, Czigler Győző tanár terve alapján, Fischer és Ferencsik vállalkozók, ifj. Ferencsik Károly és Moldován János vezetésével kivitelezett templom toronygombjában őrzött emlékirat szerint, az építés és berendezés teherviselője az akkori, magyar királyi földművelésügyi miniszter, dr. Darányi Ignácz volt. A templomszentelést 1903. november 15-én tartották.
Az azóta eltelt több mint 100 év alatt többször javították a templomot. Az első általános nagyjavítást Gergely Károly szolgálata idején végezték, 1946-ban a földgázt is bevezették. Idős Hermán János 1952-ben, 1961-ben és 1972-1973 között végeztetett nagyobb javításokat. Legutóbb 1996-ban, alulírott lelkipásztor első szolgálati évében végzett nagyjavítást a gyülekezet.
A templombelső berendezése eredeti, 1903-ban készült (úrasztala, szószék, 336 ülőhely).
A 1903-ban, Országh Antal, nagyváradi orgonakészítő által épített, pneumatikus vezérlésű, egy manuálos, lábpedálos, nyolcregiszteres orgonát 1917-ben, 1938-ban és 2009-ben javították.
A toronyórát Balogh József és Gráf József készítette 1903-ban. Az ezredfordulóig kisebb-nagyobb javítgatásokat végeztek rajta, akkor digitális vezérlésűre szerelték át.
A 32 m magas toronyban három harang kapott helyet. A régi, Szász Domokos püspök által, 1895-ben adományozott kisharang mellé, Andrásovszky Efraim öntött két harangot. 1917-ben közülük kettőt elvittek. A mai, 147 kg tömegű harangon az adományozó és az öntő neve és az évszám olvasható. 1925-ben a gyülekezet újabb haranggal pótolta a hiányt. A 360 kg tömegű harang Klein Oszkár, kudzsiri mester munkája. Felirata: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
2002-ben ünnepelte az 1100 lelkes gyülekezet a templomépítés 100. évfordulóját. Akkor, az 1904-ben, dr. Darányi Ignácz emlékére állított, vörös márványtábla alá emléktáblát helyeztek el azok nevével, akik a zivataros időkben előttünk jártak, igyekezvén megőrizni az utókorra bízottakat. Felirata: „Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban”.
10 év telt el a jubileum óta. Vajon mit rejteget az újabb évszázad? A mindennap megkonduló harang szépen csengő hangja biztatóan zengi: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?!”
Lelkipásztorai: Dobay Lajos (1900-1919), 1919-1922 között beszolgáló, adminisztráló lelkészek közül Biró György (?), Gergely Károly (1922-1950), id. Hermán János (1951-1995), Balázs Lajos (1996–).


Balázs Lajos
lelkipásztor

Minden vélemény számít!