Mezőméhes

Mezőméhes 2013-03-05T23:44:06+00:00

IMG_7781 jMezőméhes (Miheşu de Câmpie) Marosvásárhelytől 35 kilométerre, északnyugatra, a Mezőségi-patak bal partján, Marosludastól északra, 31, Nagysármástól délre, 10 kilométerre, fekszik. Közigazgatási szempontból hozzá tartozó települések: Bozsortanya, Laposdülőtanya, Kendeffytanya, Cserhágó, Groapa Radaii, Kissályi, Mogoaia, Mezővelkér és Ştefanca.
1293-ban Mehes néven említették először okiratban a falu nevét. Későbbi névváltozatok: 1348-ban Méhes, 1427-ben Méhes hungaricalis, 1437-ben Meheus.
Két egykori falu – Kisméhes és Nagyméhes egyesüléséből jött létre a mai település. 1294-es okirat szerint, Nagyméhesben Szent Márton tiszteletére szentelt kőtemplom állt. A középkori katolikus lakosság az 1556-os hitújítás során lett reformátussá, templomával együtt.
A mai, 30 m x 10 m alapterületű, kelet-nyugat irányú templom a falu központjában áll. A hajót a keleti részen körív alakú fal zárja. A templomépítés körülményeit a bejárat feletti emléktábla örökítette meg: „Építette Kendeffy Gyula emlékadományból szülei, Kendeffy István és Kendeffy Istvánné Sombori Amália emlékére 1909”. A templomot és 8-10 méter magas tornyát 1978-1980 között javították, a tornyon kicserélték a bádogfedelet, a bejárat fölé védőernyőt szereltek.
A harangokat 1866-ban, 1905-ben és 1909-ben öntötték. A legkorábban öntött kisharang felirata: „Öntette Kendeffy Gyula a méhesi ev. ref. ecclesia költségén. Öntötték Andrachofski János és Efraim Kolozsvárt”. Az egyik nagyharang felirata: „Mezőméhesi ev. ref. leányegyház buzgó híveinek kegyes adományából vásároltatott 1905. évben”. A felirattal átellenben levő koronás, kettős címer alatt a kisharangot is öntő két mester neve olvasható.
Az úrasztalát a régi imaház bútorzatából őrizték meg. A fából készült szószékkorona és szószék egyszerű. A szószék közelében, főhelyen a templomot támogató Kendeffy és Illyés család selyemszövetre hímzett címere látható (Illyés Albert földesúr a gyülekezet első főgondnoka is volt).
A templom négy oktávos, lábpedálos orgonáját 1910-ben adományozta Kendeffy Lajos a gyülekezetnek. Az 1960-as évek elején javított, ma főjavításra szoruló orgona felirata: „OPUS 1584 RIEGER OTTÓ BUDAPEST”.
A jelenlegi gyülekezet összesen 165 lelket számlál. Közülük 122 lélek helyi lakos, 43 lélek a leányegyházközségnek számító Mezőbáldon él.
A legutóbbi időszak jelentős gyülekezeti eseménye volt az idei év július 29-én megtartott, Marosludas és környéke fiataljainak megszervezett körzeti ifjúsági istentisztelet.
Lelkipásztorai: Nemes Elek beszolgáló lelkész (?-1907), Bartha Péter besz. lp. (?), Csia Pál (1907-1922), Váji János (1922-1930), Gyenge György (1930-1932), Pünkösti Lajos (1933-1937), Nagy Ödön (1942-1944), Jónás László lévita (1944-1947), Cseh Zsolt (1947-1951); Oláh Mihály Tibor (1951-1952), Máthé Borbála diakonissza (1952-1954), Szép Ödön (1954-1956), Szász István (1956-1959), Szász Ferenc (1960-1962), Domján László (1962-1964), Kolumbán Bendegúz (1964-1969), Gáll Károly besz. lp. (1970), Márk Sándor (1971-1974), Józsa Sándor (1975-1977), Keszegh András (1977-1985), Trombitás Károly (1985-1986) Lőrincz János besz. lp. (1987-1993), Ferenczi Csaba György lévita (1987-2003), Barát István besz. lp. (2003-2004), Fekete Márton (2004-2011), Lakó Jenő mezőzáhi besz. lp. (2011-2012), Kovács-Szabó Levente (2012–).


Kovács-Szabó Levente
lelkipásztor