Marosszentkirály

IMG_0152 jMarosszentkirály (Sâncraiu de Mureş) az Erdélyi-medence közepén, a Maros jobb partján, Marosvásárhely központjától négy kilométer távolságra terül el.
A falu nevét 1239-ben, Sancto Rege alakban említették először. Későbbi változatok: 1339-ben Zentkyral, 1370-ben Zentkyral, Zekelhaza, 1379-ben Zekelfalva, 1474-ben Székelyszentkirály.
Az 1332-es pápai dézsmajegyzék szerint, már önálló egyházközség volt a településen, de a reformáció idejéről, sajnos nincs megbízható adatunk.
A mai templom elődje az 1161-ben, István király tiszteletére emelt, román-kori templom volt, amely évszázadokon át szolgált istentiszteleti helyül, de a 20. századot már nem érte meg.
1869-ben javították utoljára, de életveszélyessé válása miatt, 1900-ban lebontották. Akkor számos, ma már csak írott, rajzos emlékekben megőrzött érték semmisült meg (freskók, domborművek, rejtett lépcsőfeljárat, rejtélyes alagúthoz vezető, befalazott ajtó).
1901-ben új templomot épített a gyülekezet. Az egyhajós, száz ülőhelyes templomhoz visszaépítették a korábbi képekről ismert portikust, az északi oldalon ablakot nyitottak
A 1980-as évek végén a gyülekezet lélekszáma, a beköltözések miatt, meghaladta az 1800 lelket. Ezért, 1991-1992-ben a templomot – a déli oldal és a torony kivételével – lebontották, és 4 méterrel megszélesítve, új, 10 m x 12 m alapterületű, 400 férőhelyes templomot építettek.
A szószéket a padokkal és a karzattal szembe helyezték (előtte a bejárattal szemben állt).
A régi torony, amely máig megőrizte eredeti jellegét, két harang lakhelye.
A régebbi, 114 kg tömegű, 63 cm átmérőjű, 55 cm magas nagyharangot három, különböző méretű, kerek medalion díszíti. (A legnagyobb szakáll és bajusz nélküli fiatal, ülő férfit ábrázol, jobb kezében jogar, baljában keresztes alma. A másik egy könyvbe író, szakállas, ülő alakot ábrázol, feje körül glória. A harmadikon zászlós bárány, keresztes zászlóval, a feje körül glóriával.) A 40 cm magas, 44 cm átmérőjű kisharang felirata: „MÁTÉ SÁNDOR ÉS ÉDESANYJA NAGY ANNA VETTÉK ISTEN DICSŐSÉGÉRE A S.N. NÁZNÁNFALVI ECLÉSIA SZÁMÁRA ANNO 1764”.
A templom legutóbbi javításakor, 2009-2010-ben a padokra varrottasok kerültek.
A gyülekezet 2011 decemberében 1541 lelket számlált. Úgy tűnik, ez a szám – a jelenlegi, nagy beköltözési hullámnak köszönhetően – emelkedőben van.
Lelkipásztorai: Musnai József (1747-?), Sebestyén Mihály (?), Krizbai Dezső (?), Balogh Pál (1778-1888), Sebestyén Mihály (1789-1798), Vétzi Péter (1799-1808), Szántó József (1809), Szabó László (1810-1815), Simon Sámuel (1816-1819), Sebestyén Zsigmond (1820), Novák Péter (1821), Sóváradi Szőcs István (1822-1827), Szente Márton (1828-1838), Ráduly Sámuel (1839-1848), Vizi György (1849-1851), Ráduly Sámuel (1852-1885), Szalma Lajos (1886-1894), Székely Sándor (1896-1929), Bíró Mózes (1930-1931), Péter Sándor (1932-1963), Farkas Ferenc (1964-1974), Gáll Károly (1975-1984), Adorján Kálmán (1985-1990), Csáky Károly (1991-2005), Veress László (2005–).


Veress László
lelkipásztor

Minden vélemény számít!