Kissármás (Sărmăşel) mezőségi falu, Marosvásárhelytől 55 km-re, Nagysármás szomszédságában fekszik. A falu a 19. század második felében jött létre, az új vasútvonal megépítése következtében. A falu lakossága azokból a munkásokból állt össze, akik ide telepedtek le a vasúti munkalehetőség miatt.
A kissármási gyülekezet hosszú időn keresztül Tuson szórványa volt. 1938-ban Bánffy Mária bárónő telket ajándékozott a híveknek templomépítésre. Fatemplomot terveztek, a szükséges faanyagot is beszerezték, a templomépítés azonban elmaradt, mert a férfiakat elvitték a háborúba.
1947-ben sárból felverték a templom falait, majd 1953-1962 között épült fel a jelenlegi templom, id. Hermán János nagysármási lelkipásztor irányítása alatt. A toronyhoz és a templom tetőzetéhez a Bánffy Mária udvarában, 1934-ben felállított harangláb faanyagát használták fel.
1953-1981 között a kissármási gyülekezet Nagysármáshoz tartozó szórvány volt. 1981-ben önálló gyülekezetként létrejött a Kissármási Missziós Egyházközség. A 156 lélekből álló kissármási gyülekezethez még hét szórvány tartozott: Nagycég, 40 lélek, Mezőkirályfalva, 17 lélek, Mezőszilvás, 17 lélek, Budatelke, 15 lélek, Mezőszentmárton, 12 lélek, Kiscég, 8 lélek, és Kisnyulas 2 lélek. Az így létrejött missziós egyházközség lélekszáma összesen 267 volt.
Harminc év alatt ez a lélekszám nagyon megapadt, a gyülekezetek kiöregedtek, több szórványban mind meghaltak a református hívek. A kezdetben nyolc faluból álló missziós gyülekezethez jelenleg három falu tartozik, hiszen a többi szórványban már nem élnek református hívek. Budatelkén 2012 elején halt meg az utolsó református egyháztag. Kisnyulason sem él már református, de megmaradt egy 1908-ból származó, szép csengésű harang, amelyet az ortodox hívek jogtalanul eltulajdonítottak, de reménykedünk, hogy a magyar feliratú harang valamikor újra magyar reformátusok tulajdonába kerül.
2006-ban, Varga Ferenc gondnoksága idején, a gyülekezet presbitériuma eladta a kissármási lelkészi lakást (14 ár belterülettel). Helyébe egy telek nélküli, vasúti házat vásároltak. A magyarázat az volt, hogy ez közelebb van a templomhoz. A vasúti házat egyelőre nem lehet telekeltetni, mert az előző tulajdonos még nem íratta át a nevére, ezért hivatalos szerződést nem lehetett vele kötni. Így a ház hivatalosan nem az egyházközség tulajdonaként szerepel.
Jelenleg a Kissármási Missziós Egyházközség lélekszáma alig haladja meg a 100-at. Két templom tartozik az egyházközséghez, egyik Kissármáson, másik Nagycégen található, mindkettő a 20. század közepén épült.
Lelkipásztorai: Nagy Ödön teológus diák, akit Bánffy Mária bárónő kért fel a szolgálatra (1939), id. Hermán István beszolgáló lelkipásztor, id. Hermán János besz. lp., Tóbiás Tibor (1981-1983), Ács Tibor (1983-1984), Fodor Sándor, Lőrincz János besz. lp. (1984-1985), Horváth Loránd (1985-1986), Nagy Ödön nyugdíjas lelkész, a gyülekezet egykori, első igehirdetője (1985-1989), Hermán János besz. lp. (1989-1993), Szász Ferenc (1993-2000), Mózes István (2000-2003), Balázs Lajos besz. lp. (2003- 2007), Joó Katalin (2007-2008), Máthé Farkas Éva (2008-2009), Csenteri Rácz Imola (2009–12), Molnár Károly (2013-
A kissármási gyülekezet hosszú időn keresztül Tuson szórványa volt. 1938-ban Bánffy Mária bárónő telket ajándékozott a híveknek templomépítésre. Fatemplomot terveztek, a szükséges faanyagot is beszerezték, a templomépítés azonban elmaradt, mert a férfiakat elvitték a háborúba.
1947-ben sárból felverték a templom falait, majd 1953-1962 között épült fel a jelenlegi templom, id. Hermán János nagysármási lelkipásztor irányítása alatt. A toronyhoz és a templom tetőzetéhez a Bánffy Mária udvarában, 1934-ben felállított harangláb faanyagát használták fel.
1953-1981 között a kissármási gyülekezet Nagysármáshoz tartozó szórvány volt. 1981-ben önálló gyülekezetként létrejött a Kissármási Missziós Egyházközség. A 156 lélekből álló kissármási gyülekezethez még hét szórvány tartozott: Nagycég, 40 lélek, Mezőkirályfalva, 17 lélek, Mezőszilvás, 17 lélek, Budatelke, 15 lélek, Mezőszentmárton, 12 lélek, Kiscég, 8 lélek, és Kisnyulas 2 lélek. Az így létrejött missziós egyházközség lélekszáma összesen 267 volt.
Harminc év alatt ez a lélekszám nagyon megapadt, a gyülekezetek kiöregedtek, több szórványban mind meghaltak a református hívek. A kezdetben nyolc faluból álló missziós gyülekezethez jelenleg három falu tartozik, hiszen a többi szórványban már nem élnek református hívek. Budatelkén 2012 elején halt meg az utolsó református egyháztag. Kisnyulason sem él már református, de megmaradt egy 1908-ból származó, szép csengésű harang, amelyet az ortodox hívek jogtalanul eltulajdonítottak, de reménykedünk, hogy a magyar feliratú harang valamikor újra magyar reformátusok tulajdonába kerül.
2006-ban, Varga Ferenc gondnoksága idején, a gyülekezet presbitériuma eladta a kissármási lelkészi lakást (14 ár belterülettel). Helyébe egy telek nélküli, vasúti házat vásároltak. A magyarázat az volt, hogy ez közelebb van a templomhoz. A vasúti házat egyelőre nem lehet telekeltetni, mert az előző tulajdonos még nem íratta át a nevére, ezért hivatalos szerződést nem lehetett vele kötni. Így a ház hivatalosan nem az egyházközség tulajdonaként szerepel.
Jelenleg a Kissármási Missziós Egyházközség lélekszáma alig haladja meg a 100-at. Két templom tartozik az egyházközséghez, egyik Kissármáson, másik Nagycégen található, mindkettő a 20. század közepén épült.
Lelkipásztorai: Nagy Ödön teológus diák, akit Bánffy Mária bárónő kért fel a szolgálatra (1939), id. Hermán István beszolgáló lelkipásztor, id. Hermán János besz. lp., Tóbiás Tibor (1981-1983), Ács Tibor (1983-1984), Fodor Sándor, Lőrincz János besz. lp. (1984-1985), Horváth Loránd (1985-1986), Nagy Ödön nyugdíjas lelkész, a gyülekezet egykori, első igehirdetője (1985-1989), Hermán János besz. lp. (1989-1993), Szász Ferenc (1993-2000), Mózes István (2000-2003), Balázs Lajos besz. lp. (2003- 2007), Joó Katalin (2007-2008), Máthé Farkas Éva (2008-2009), Csenteri Rácz Imola (2009–12), Molnár Károly (2013-
Csenteri Rácz Imola
lelkipásztor